Már a tizenharmadik században akadtak kalandvágyók, akik hírünket vitték a világban, s mostanában egyre többen öregbítik hazánk hírnevét azzal, hogy messzi és lehetetlen tájakra jutnak el. Ma már nem a nagy történelmi felfedezésekről, hanem a hihetetlen sportteljesítményekről híresek a világ nagy utazói. Legutóbb például Kovalcsikné Bátori Krisztina (49) - a népszerű műsorvezető, Lilu édesanyja - és Ács Zoltán (35) tűzte a hóba a magyar zászlót a Déli-sarkon, persze miután már ellátogattak az Északi-sarkra. Krisztina 12 évvel ezelőtt bement a hegymászók boltjába a Keleti pályaudvar mellett, és közölte: ő bizony mászni szeretne. Épp egy csapat indult a Grossz Glocknerre, s megkérdezték, mászott-e már valaha a Kékesnél magasabb hegyre.
"Habozás nélkül igent mondtam. Egy bibi volt csupán, hogy füllentettem. Volt nagy meglepetés, amikor odaállítottam mackóban és egy gagyi tornacipőben. Valahogy mégis sikerült megmásznom a hegyet, igaz, szinte minden felszerelést a többiek kölcsönöztek. Fáztam is, szenvedtem is, de az egész tortúra arra sarkallt, hogy még nagyobb célokat tűzzek magam elé" - mesélte a hölgy, aki civilben a egy játéknagykereskedés társtulajdonosa.

Csollány Kati keményen megküzdött a nyolcezer méteres magassággal

Hobbijához társakat csak az idegenekben talált, hisz a korosztályából senki sem vállalkozott hasonló feladatra. Eljutott a Kilimandzsáróra, majd az Andok legmagasabb csúcsára, az Aconcaguára is.
Krisztina ekkor döntött úgy, hogy irány az Everest! Csakhogy egy orvosi hiba keresztülhúzta a számításait. Rosszul megválasztott gyógyszer miatt agyvérzést kapott, és fél oldalára lebénult. Egy évébe telt, mire újra megtanult járni, beszélni és úszni. Felépülése után kétszer is jelentkezett az Everest expedícióba, de az orvosok megtiltották neki, hogy 5000 méter fölé menjen. Maradt hát a tengerszint. Egyik mászása során egy orosz kutatóval hozta össze a sors, aki az Északi-sarkra hívta. Ott találkoztak azzal az emberrel, aki a déli-sarki expedícióra csábította a párost.
Sokan megvádolták őket, hogy valójában fizetett túrán vettek részt, és nem produkáltak valódi teljesítményt. "Az ilyen expedíció sok pénzbe kerül, nem is tudtuk volna megcsinálni a szponzoraink nélkül. De nagyon megküzdöttünk mindenért az út során. Nyolc nap alatt tettük meg azt a távolságot, ami másoknak tizenkettőbe telt, mert már közeledett a sarki tél, és ha nem értük volna el időben a pólust, vissza kellett volna fordulnunk" - mesélte Krisztina. A Déli-sarkon alig egy órát töltött a magyar páros, s egy pohár Finlandia vodkával koccintottak a számukra túl erős kisüsti helyett. "Hihetetlen élmény volt. Ilyenkor 24 órán keresztül nappal van, s a sark körül minden lépésünk egy időzónát jelentett. Itt az ember megérzi, milyen kicsi, egy senki. Ha valami bajod van, nemigen tudnak érted jönni" - magyarázta Krisztina, aki a sima jégmezőn még a föld görbületét is megfigyelhette. Ritka kiváltság és hatalmas élmény, amit csak átélni lehet, elmesélni nem. Talán ezért vállalják a veszélyt, a rossz körülményeket és a sorozatos konfliktust a családtagokkal. "Valahányszor előrukkolok egy újabb ötlettel, a férjem felszólít, hogy írjam alá a válási papírokat. De végül mindig megérti, hogy szükségem van ezekre az élményekre" - mondta Krisztina. Mivel orvosai engedélyezték, elhatározta, hogy végre megpróbálkozik a Mount Everesttel is. "Nem gond, ha nem sikerül, nem tekintem kudarcnak. De nekivágok, annak ellenére is, hogy csak harminc százalék múlik a hegymászón, a maradék kiszámíthatatlan. Krisztina legkorábban 2006 tavaszán indulhat.

Kati volt az első magyar nő nyolcezer fölött

Klein Dávid oxigén nélkül indul az Everestre

Klein Dávid tavaly ôsszel mászta meg a Cho Oyut

A Mount Everestre készül Csollány Kati is. Ô az első magyar nő, aki oxigénpalack nélkül nyolcezer méternél magasabbra jutott, két hölgy társaságában. Rengeteget edzett, mielőtt az expedícióval nekivágott a Gasherbrum ormainak. "Ez már az a magasság, ahol az utasszállító gépek száguldoznak, s ahol harmadanynyi oxigén van a levegőben, mint a tengerszinten" - villantja meg a körülményeket a csinos fiatal nő. Ezért szükségesek a tüdő- és a légzőizmok kapacitását növelő gyakorlatok, természetesen az állóképesség fejlesztése mellett. Az oxigénhiány miatt odafönt megváltozik az emberek tudatállapota is.
A szervezet egész másként viselkedik ezen a magasságon. "Hideg van, kevés az oxigén, az ember mindig fáradtnak érzi magát hatezer méter fölött. Lényeges a fizikum is, de sokkal többet jelent, hogy fejben ott legyünk. A kitartás és a szívósság mindennél fontosabb" - mondta lapunknak a hegymászónő. "Meg kell tanulnunk, mire hogyan reagál a szervezetünk, tudnunk kell, bizonyos tünetekkel mit üzen a testünk. Így élhetjük túl az oxigénhiányt - magyarázza. - Ezen a magasságon ugyanis az anyagcsere átalakul, és túlsúlyba kerülnek a lebontó folyamatok. Ezért egyetlen túra alatt még akkor is nyolc-tíz kilót fogy az amber, ha sokat eszik. Nem ritka, hogy a kissé túlsúlyos, rosszabb fizikumú ember tovább bírja odafönt, mint a leszálkásodott izomhegymászók, ugyanis az előbb említett okok miatt a szervezet nem képes elégetni a bevitt tápanyagot, inkább magát kezdi el emészteni." "Ha hétezer méter fölött valamilyen egyszerű, egészen hétköznapi egészségügyi probléma lép fel, már életveszélyben van a hegymászó, mert más a szervezet reakciója az oxigénhiány miatt" - ezt már Ács Zoltán magyarázza, aki a 2002-es, sikeres Everest-expedíció vezetője.

Ács Zoltán (jobbra) és csapata síbotokkal és jégcsákányokkal vágott neki a Gasherbrun lejtôinek

A Gasherbrum-expedíció résztvevői között volt Erőss Zsolt is, aki első magyarként lépett a világ legmagasabb csúcsára. Igaz, oxigénpalackkal sikerült neki. Ott volt a csúcson Klein Dávid is, aki tavaly ősszel a Cho Oyu ormait hódította meg palack nélkül. Lába kis híján megfagyott, fél szemére alig látott odafent, mégis sikerült a bravúr, nem kis részben azért, mert trükkösen mászott. Hajnalban indult a csúcstámadásra, hogy ne égesse az arcát a tűző nap. Még így is orvosi kezelésre szorult, amikor lejött a hegyről. Dávid ugyanis a mászás során megütötte magát, s ez okozta a bonyodalmakat. Április 11-én oxigén nélkül indul az Everestre. Ez eddig még senkinek sem sikerült.
Dávidot Henry Todd angol üzletember hívta meg csapatába, független hegymászóként. Ezt azért fontos kiemelni, mert Todd 70-100 ezer dollárért (kb. 20 millió forint) viszi fel honfitársait egy kereskedelmi expedícióban. Fura dolog ez a műfaj, ugyanis hiába fizetnek a gazdag angolok egy vagyont azért, hogy feljussanak az Everestre, nem biztos, hogy sikerül. Ráadásul ha fent valami bajuk lesz, csak az emberek hozhatják le őket, helikopter ugyanis csak hétezer méterig tud fölrepülni. A világ legmagasabb hegyére amúgy csakis hét főre szóló engedélyeket adnak ki, hetvenezer dollárért. Ha egy csapatban nincs elég fizető ember, akkor a vezető profi hegymászót hív.
A hegymászás azonban így is, úgy is drága műfaj. Az engedélyek mellett fizetni kell a kirendelt összekötő tisztet, a hordárokat, akik a felszerelést viszik az alaptáborig, az ugyanis sokkal több, mint amennyit egy ember elbír. Ráadásul a csúcsot meghatározott idő alatt el is kell érni, ha nem sikerül, akkor mese nincs, vissza kell fordulnia a csapatnak. A legszerényebb költségvetéssel is minimum ötezer dollárba kerül fejenként egy 8000 méter fölötti hegy megmászása.
Nem csak a hegymászók képesek nagy teljesítményekre. Kollár Lajos transzgrönlandi túrát szervezett. Azon ritka emberek közé tartoznak, akik kétszer is átgyalogolták átlósan a hatalmas szigetet.
A nagy magyar utazók méltán híresek a világban. Julianus barát a 13. században IV. Béla támogatásával jutott el az Urál vidékére, a Magna Hungariába. Kőrösi Csoma Sándor a tibetológia atyja, Szírián és Iránon keresztül vándorolt Tibetbe, s 4000-5000 méteres magas hegyekre mászott. Több tízezer kilométert tett meg, többnyire gyalog vagy lóháton.
Földrajzi nevek, urálbeli hegycsúcsok és ázsiai hegyormok őrzik emléküket. Afrikában a Teleki-vulkán még ma is működik. Tényleges fehér foltot csak Magyar László, Teleki Sámuel, Lóczy Lajos, valamint Stein Aurél törölt le a térképről, de tudományos megfigyeléseik miatt sokukat jegyzi a földrajztudomány. Kitaibel Pál pedig nemcsak utazott, de általa számos addig ismeretlen növény létezéséről kaptak hírt a biológusok.