Élő ember még nem látott ahhoz foghatót, amire június 8-án kerül sor, hiszen a Vénusz és a Nap együttállását utoljára 1882-ben jegyezték fel. Aki elszalasztja a páratlan természeti jelenséget, vagy átalussza a kedd délelőttöt, az biztosan nem lát többé ilyet. Legközelebb 2125-ben kerül sor a két bolygó "találkájára", amelyet egész Közép-Európában, így hazánkban is bárki megcsodálhat. Feltéve, ha az időjárás kegyes lesz hozzánk, és a hobbiasztrológusnak felcsapó kíváncsiskodók beszereznek maguknak egy speciális szemüveget. Az eseményt ugyanis nem tanácsos anélkül végigkövetni. Szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a kisméretű napfogyatkozás alatt a Földre érkező napsugarak éppolyan szemkárosodást okozhatnak, mint egy átlagos napfogyatkozás során.
Az esemény pontos forgatókönyve szerint a Vénusz közép-európai idő szerint 7.20-kor lép a Nap és a Föld között húzódó térbe és 10.22-kor kerül a Nap geometriai középpontjába - részben eltakarva azt -, majd szép lassan levonul az "égi vetítővászonról". A számítások szerint 11.53-kor tűnik el teljesen.
Akik nem kísérik figyelemmel a mini-napfogyatkozást, azok nem vesznek majd semmit észre belőle, hiszen nem lesz nappali sötétség.

		Mérgező Vénusz A huszadik század elején nem tartották kizártnak, hogy élet van a Vénuszon, ám amikor űrszondát küldtek a felszínére, kiderült: a bolygó atmoszférájában 96 százalékos a mérgező szén-dioxid koncentrátuma

A Vénusz egy kisméretű fekete pontnak fog tűnni a hatalmas napkorong közepén, csupán az egyharmincadát takarja el.
A jelenségnek egy különleges asztrológiai jelentőssége is lesz. A Nap teljesen megvilágítja a szerelem istennője után elkeresztelt bolygó atmoszféráját, így a tudósok pontosan meg tudják vizsgálni a felszínét, és megmérik a rajta tomboló viharok sebességét.