A színeket a felszínről visszavert fény színképelemzése után rendelték a képhez, amelynek segítségével jobb képet kaphatunk a valós helyzetről. A vízjég és szénhidrogénjég keverékéből álló felszín egyébként sötétebb, mint azt eredetileg gondolták. A kavicsok aljánál megfigyelhető formák erózióra utalnak, amelyet folyadék mozgása okozhat. Lehetséges, hogy a tenger- vagy tóparton vagyunk egy "árapályzónában", csak itt nem folyékony víz mozgat kőzeteket, hanem folyékony szénhidrogén görget és nyaldos "jégkavicsokat". Egészen bizarr, szokatlan világ, amelyhez hasonlót eddig nem láttunk.

Az első elemzések után nagyobb jégtömböknek gondolt kerek alakzatok inkább nagyobb kavics méretűek (a kutatók pénteken még nem adtak meg méreteket, előbb részletes elemzést végeztek). Ezek alapján a kép középvonala alatt lévő hosszúkásabb szikla (bal oldalon) kb. 15 centiméter széles lehet, és kb. 85 centiméterre van a leszállóegységtől.