|
A bolygók ezer titkot rejtenek
Leo 2005.01.13. 15:44
 Houston - A már feltárt adatok mellett milliónyi titkot rejt Naprendszerünk nyolc bolygója, amelyek mellett a kilencedik tag a Föld. Nagy részük valószínűleg örökre feltáratlan marad, mert tornádók, kénes viharok uralkodnak a felszínükön. A Jupiterre irányított Galileo űrszonda két éve a bolygó gázfelhőjébe veszett, a Szaturnusz Titán nevű holdja pedig az élethez szükséges DNS alkotórészeit rejti.
Felperzsel a Merkúr Napja
Az iszonyatos fényességtől az ember az eget sem látná a Merkúr bolygón, hiszen a Nap háromszor akkorának látszik onnan, mint a Földről. Az odaérkező rendkívül unalmasnak találná időjárását, hiszen szélnek, esőnek nyoma sincs. Felszínére egyébként rá sem lehetne lépni, hiszen nappal több mint 460 Celsius-fok van rajta, éjjel pedig mínusz 170 fok alá is süllyed a hőmérséklet. A bolygó 88 nap alatt kerüli meg a Napot, felszínét sorozatos meteorbecsapódások teszik barátságtalanná. Az égitest másik óriási talánya a hatalmas méretű belső magva, amely színtiszta vas, sugara majd akkora, mint az egész bolygóé. Legközelebb 2007-ben indul szonda mágneses vonzásának tanulmányozására, 2014-ben pedig robotot küldenek a felszínére.
 |
| A Vénusz felszínét négymilliárd évvel ezelôtt óceánok borították |
Kénes pokol a Vénuszon
Nagy részben olvadt kőzet és perzselő, 460 fokos hőség uralkodik a Vénusz felszínén, fényessége miatt a romantikázók Esthajnalcsillagnak is hívják. Pedig a bolygó egyáltalán nem barátságos, légkörében sárgás, kénes pokol uralkodik. Szinte hihetetlen, hogy a felszínét négymilliárd évvel ezelőtt óceánok borították, amelyek csillagászati mértékkel mérve szinte pillanatok alatt tűntek el róla. Ezt sokan a Naphoz való közelségével magyarázzák, pedig "mindössze" 48 millió km-rel van közelebb hozzá, mint a Föld. Az eltelt idő alatt azonban a Nap erőssége háromszorosára nőtt, amelyhez hozzájárult a vízpára okozta üvegházhatás.
Végeláthatatlan sivatag a Mars
 |
 |
|
| A Szaturnusz különlegessége a porból és jégbôl álló gyûrûi |
|
A vörös bolygón a többihez képest szinte kellemes mínusz 40 fok uralkodik, a felszínét borító óceánok felfedezéséhez pedig jóval korábban kellett volna elindulni. A tengerek mellett bővizű folyók is kanyarogtak rajta, ám ennek már több mint négymilliárd éve. A Mars Odyssey már két éve megtalálta a felszíne alatt egy méterre rejtőző jégkészletet. Az óceán elpárolgását szintén az üvegházhatással magyarázzák, amelyhez a szén-dioxidot az akkoriban működő vulkánok biztosították. A Mars Reconnaissance Orbiter programot az idén indítják útjára, amelynek feladata térképkészítés, vízkeresés és egy következő szonda leszállóhelyének kijelölése lesz.
Öngyilkos lett a Jupiter-szonda
Minden tekintetben rekorder a Jupiter, amely egyben a Naprendszer legnagyobb és legnehezebb bolygója, amelyben legalább 1400 Föld férne el. Szinte hihetetlen ezek után, hogy nagy részben hidrogénből és héliumból áll. Egy két évvel ezelőtti számlálás szerint 61 holdja van, hatvanezer kilométer széles, és 400 km/órás sebességű szélviha-rok söpörnek át rajta, ráadásul minden irányból. Egyelőre nem tudni, miért, mint ahogy azt sem, miért fehér és narancsszínűek a gyűrűi. Magva kétszer akkora, mint a Földé, és tízszer masszívabb. A felszínét tanulmányozó Galileo-szonda 1995-ben érkezett a közelébe, ám nem bírta a 460 fokos meleget, és két éve a százbaros légköri nyomás alatt eltűnt a gázfelhőben.
DNS-alkotórész is van a Szaturnusz holdján
|
|
 |
| 2007-ben robotot küldenek a Merkúr felszínére |
|
A Szaturnusz csaknem akkora, mint a Jupiter, de súlyra jóval könnyebb. Ha vízbe esne, állítólag úgy lebegne rajta, mint egy hatalmas luftballon. A bolygó különlegessége a porból és jégből álló gyűrűi, ám holdja, a Titán sokkal jobban érdekli a tudósokat. Ennek légköre nemcsak hasonló a Föld négymilliárd évvel ezelőtti légköréhez, de megtalálható rajta a DNS-nek az az alkotóeleme, mely az élethez elengedhetetlenül szükséges. Az élet feltételei azonban ma nincsenek meg, mert a bolygó felszínén mínusz 180 fok uralkodik. A jövő hónapban megérkezik felszínére a Huygens-szonda, amely akár az élethez szükséges komplexebb molekulák jelenlétét is igazolhatja.
Tornádók pusztítanak a Neptunuszon
Óceánbolygóknak is hívják a Naptól mintegy három milliárd km-re fekvő Uránuszt és Neptunuszt. Ez ne tévesszen meg senkit, mert a légkörükben jelen lévő metán okozza kék színüket. A hasonló méretű bolygók a sok hasonlóság mellett számos dologban különböznek. Míg 1000 km/óra sebességgel száguldó tornádók pusztítanak a Neptunuszon, addig a Uránusz kék metánködbe burkolózik. Megfejthetetlen titoknak tűnik, miért hajolt el az Uránusz tengelye az egyik irányba, amelytől egyik sarkköre jóval közelebb került a Naphoz, mint a másik. A feltételezések szerint valami óriási tárggyal ütközött. További rejtély, miért nem sugároz a világűrbe szinte semennyi energiát,
holott a két bolygót belülről ugyanakkora gáznyomás feszíti.
Nem is bolygó a Plútó?
A Plutót a csillagászok egy része az aszteroidákkal és üstökösökkel teli Kuiper-öv tagjának, tehát nem is igazi bolygónak tekinti. A Naptól legtávolabb eső "kődarabon" mínusz 210 fok van, és eddig igazán senkit nem érdekelt, mivel még a hatalmas teljesítményű Hubble-teleszkóp is csak homályos képet tudott róla adni. A Plútó feltárására a New Horizons nevű űrhajó indul jövőre, de csak 2015-ben ér oda.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT![[KNF] S.W.I.N.E. KLÁN ® (Megszunt, mar csak tortenelem)](/portal/knf-swine/image/swinelogo.jpg "[KNF] S.W.I.N.E. KLÁN ® (Megszunt, mar csak tortenelem)")
